A Magyar Tudományos Akadémia által gondozott "A magyar helyesírás szabályai"
c. műben a betűk felyezet 10. pontja az ábécét rögzíti.
A betűk fejezet 11. pontjában a q, w, x, y betűket az
írásgyakorlatban gyakran előforduló betűkként határozza meg.
A latin alapú ábécénkben az "y" betűt a magyar szavakban lágyító jelként használjuk,
illetve egyes nemesi nevek végén "i" megfelelőjeként.
A rovásírásunk egy hang egy jel alapú betűsort használ, Pl.: latin "ny" - rovás
"𐳚"! Továbbá ún. történelmi jeleket.
Egyes leletekben ligatúrákat is használtak, ami a leírt betűkapcsolatok összevonását jelenti.
A latin alapú írás a rovástól abban eltér, hogy a történelmi (nem kreált) rovás jelek közt
nincsen "dz" és "dzs" betű. E két hang nyelvidegen volta miatt nem használták.
A "dz" hanghoz tervezett ligatúra-alak túl komplikált forma
(𐳇𐳯). Léteznek olyan régi
magyar-latin szövegek, ahol a "ds" betűkombinációt
használták a modernizált "dzs" forma helyett,
a választott ligatúra-alak így önkényesnek tekinthető.
Nemesi nevek és a rovás:
Tudnunk illendő, hogy egyes erdélyi nemesi családok Erdély Osztrák császársághoz csatolása után
cserélték le a "V" betűt "W" betűre. Példa erre, hogy egy erdélyi templomban báró hadidi
Vesselényi Kata név szerepel.
A germanizáció oka az, hogy a németek a "v" betűt "f" hangnak ejtik.
A nemesi nevek végén "i" hangra használt "y" nem egyértelmű szabályként használt betű.
Gondoljunk itt pl.: Gróf Széchenyi István nevére. Előfordult, hogy az
1800-as években egyes paraszti családok nevét is "y" betűvel jegyezték le anyakönyvezéskor. Létezett olyan paraszti eredetű családnév is, amit viselőjük a II. világháború után cserélte le "i"-re az "y" betűt, már a Kádár korszakban.
Batthyány neve egy igazi kuriózum. Szótagolva: "Bat-thyá-ny", a "thy"
betűkapcsolat "ty"
𐳨
hangot, míg a szóvégi "ny" olvasata "nyi"
(𐳚𐳐)! Rovásírásban javasolt a fonetikus írás, különösen ebben a helyzetben.
Ellenérvek a "modern" betűk használatával
Ellenérv az "Y" használatára, hogy nem egyértelmű annak kiejtése:
Ybl : Íbl:
𐲑𐳂𐳖
York : Jork:
𐲒𐳛𐳢𐳓
Jysk : Jüszk:
𐲒𐳭𐳥𐳓
Ellenérv a "Q" betűvel szemben:
A meghatározott ligatúra ajánlás nem adja a "Q" betű valódi jelentését, az "Kv" ligatúra,
ami nem "Q", hanem "Qu"! "Qu" betűkapcsolatot pl.
az orosz helyesírásban is "kv" azaz :"кв". Quebec: Квебек,
rovásírásban ajánlott:
𐲓𐳮𐳉𐳂𐳉𐳓
Ellenérv a "W" betűvel szemben:
A történelmi Rovásírásban nem különböztették meg a V és W betűket.
Angol neveknél és helységneveknél értelmetlen zagyvalékot is kaphatunk, ha betűnként vesszük át.
Pl.: New York. Fonetikusan, rovással: 𐲚𐳪 𐲒𐳛𐳢𐳓
Átvett szavak és a rovás:
Az MTA a helyesírásunkat utóbbi időben úgy igyekezett formálni,
hogy a már viszonylag régen használatban levő szavakat magyarosabb formára hozták:
software: szoftver, hardware: hardver, nylon: nejlon, spray és
spré is elfogadott, quad és kvad is elfogadott.
Ajánlott tehát a rovásírásban is ezt az irányzatot követni!
Régies írású és sváb nevek
Variációk a "cs" 𐳆 hangjelölésre családnevekben: Takáts, Áts,
Madách, Széchenyi.
Ezeket a betűkombinációkat, véleményem szerin nyugodtan átvehetjük.
Régies "Cz" írása a "C" hangunkra szintén átvehető: Czuczor.
Családnevek végén szereplő "th" a "t" hangra: Horváth, Tóth, Németh. Átvehető.
Sváb nevek helyesírása eltér a magyartól. Olvasata latinból átvéve igen nehéz.
Schäfer: 𐲤𐳋𐳌𐳉𐳢.
Az aK (𐳔) betű helyes használata
Egyes történelmi forrásokban szerepel a szabványban "aK" néven bejegyzett betű jelentése
mellett "vég" illetve annak latin megfelelője. Javasolt ennek a
szabálynak bevétele a helyesírás alapelvei közé.
Szakmai alapvetés és függetlenség
Kovács Viktor vagyok, IT-mérnök. Munkám során a rovásírás és a kapcsolódó technológiák
(Unicode-szabványosítás, betűkészlet-fejlesztés, beviteli eszközök)
informatikai és történeti hitelességére összpontosítok.
Tevékenységemet minden hazai és külföldi civil szervezettől, alapítványtól és mozgalomtól függetlenül
végzem. Célom a rovásírás modern digitális környezetbe illesztése, szigorúan a történeti források és a
nemzetközi informatikai szabványok (Unicode) mentén. Kiemelten fontosnak tartom a funkcionális
nyelvhasználatot, amely magában foglalja az idegen nevek fonetikus átírásának követelményét
a rovásfeliratok olvashatósága érdekében.
Kérem a szakmai közösséget és a tartalomgyártókat, hogy kutatási eredményeimre vagy nevemről
történő bárminemű hivatkozáskor tartsák tiszteletben ezt a független, technológiai fókuszú megközelítést.